Szoptató Madonna (Maria Lactans)

Tevesz Mária írása

Képzőművészeti gyűjteményünk különösen kvalitásos, érdekes utat bejárt olajfestményével a Madonna-ábrázolások egy jellegzetes típusára szeretnénk irányítani a figyelmet.

A gyermek Jézust tejével tápláló Szűzanya meghitt jelenete a Madonna gyermekkel téma ikonográfiájának egy sajátos variánsa a keresztény művészetben. Tisztelete a Szentírásból ered, már az ókeresztény irodalomban elterjedt, első ábrázolásai a római katakombákban bukkantak fel a II.  században. A képzőművészetben a bizánci ikonok népszerűsítették a VI.-VII. században, majd a nyugati művészetben az itáliai trecento festészetben kapott újabb lendületet, mégpedig az ekkori nagy pestisjárványokkal összefüggésben. A reneszánsz idején - amely az Istenanya női vonásait, illetve az Istengyermek emberi természetét előszeretettel emelte ki - töretlen volt népszerűsége. A barokk korban, a pestises századokban az ábrázolásnak védőerőt tulajdonítottak. Pestistől oltalmazó kultuszát erősítették a hozzá kapcsolódó legendákban szereplő csodák, a vallásos irodalom nagy hatása. Magyarországi előfordulására is érvényes, hogy a Szoptató Mária kegyképek általában pestisjárványokhoz kapcsolódnak.

Gyűjteményünk különösen szép ábrázolása királynői méltóságában jeleníti meg az ülő Istenanyát, aki ölében két kezével tartja párnán fekvő szent fiát. Jobbra, a kisded felé hajló feje félkörívet formál karjának kontúrjával, amelyre a másik oldalon a kis Jézus szintén ívesen meghajló, felkönyöklő, meztelen alakja válaszol. Amíg Mária tekintete szembefordul velünk, a gyermek dicsfénnyel övezett elfordított feje őt keresi, bal kezével bele is csimpaszkodik édesanyja köpenyébe. A Szűzanya pompás, brokátszövésű ruházatában az arany és a piros szín dominál, sötétzöld köpenyének arany színű díszítő elemeiben ötszirmú rózsákra ismerhetünk. Ez a legszentebb virágszimbólum általában Krisztus jelképe, öt szirmát szokták a Megváltó öt szent sebére vonatkoztatni, de jelképiségét összekapcsolták Máriával, a Krisztus-hordozóval is. A gyöngysorok vörös színe Jézus nyakán és két csuklóján sem az ékszerek üres díszítő funkciójával magyarázható, hanem későbbi szenvedésére (vércseppjeire) utalnak. A díszes függöny előtt kibontakozó jelenet kapcsolatot teremt a külvilággal is: a háttérben az ablakon keresztül az ég kékjét, a természeti táj részletét látjuk.