Szeglethy György

Veszprém város polgári fejlődése a 20. század elején vett meghatározó lendületet. A fejlesztésekben nagy szerepe volt a város reformgondolkodású polgármesterének, Szeglethy Györgynek.

Szeglethy György 1854. április 20-án született Devecserben és 1910. május 19-én hunyt el Budapesten.  A jogi tanulmányok befejezését követően Pápán helyezkedett el, mint rendőrfogalmazó. 1884-ben került a vármegyéhez, ahol először árvaszéki jegyző, majd 1893-tól árvaszéki ülnök lett. 1899 és 1910 között volt a város polgármestere. Hivatalának időszaka alatt a városban piacbővítésre, utcarendezésre, középítkezésekre, valamint parkosításra került sor. Ebben az időszakban látták el a belvárost burkolt utakkal. A városi infrastruktúra fejlődéséhez hozzájárult a csatornázás, a villanyvilágítás bevezetése, illetve a balatoni vasút ügyének keresztülvitele.

A századfordulón Veszprém lakosságának száma fokozatosan emelkedett, Szeglethy halálának évére (1910) elérte a 14.792 főt. A Veszprémi Vízmű megépítését követően 1902-ben megkezdődött a csatornahálózat kialakítása. A város villamosítása minden szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírt. 1898-ban a város utcáit még gázlámpák világították meg. Évekig tartó előkészítő munkálatok eredményeként 1908. december 8-án megindult az áramszolgáltatás a Szabadi úton lévő villamos telepen. A távközlés és az információ áramlásának fontosságát jelképezte a Postapalota megépítése 1901 novemberére, amelyben táviroda, valamint telefonközpont is működött. A településen ekkor már 28 telefon előfizető volt, akik száma az 1940-es évekre 370-re módosult.  Fejlődött az egészségügyi ellátás is. A városi kórház épülete 1904-ben új pavilonnal gyarapodott. Ebben az évben épült meg a gyermekmenhely, a későbbi gyermekkórház. 1907 nyarán alakult meg az önálló mentőállomás, a Veszprémi Mentő Egyesület keretei között. Korábban az életmentés az önkéntes tűzoltóság feladatai közé tartozott. A létrehozók között szerepel a település akkori polgármesterének neve is. A város és a Balaton áru- és személy forgalmának megkönnyítése érdekében épült meg a Veszprémet Alsóörssel összekötő, 22 km hosszú vasútvonal. A Balaton vidéki vasút közvetlen kapcsolatot létesített a Jutasi állomással. Az újonnan megépített vasútállomás ünnepélyes átadására 1909. július 8-án került sor. Egy 1968-ban hatályba helyezett közlekedési törvény következtében a vasútállomást megszüntették. Az egykori állomás a mostani Balaton Pláza helyén állt.

Felhasznált irodalom:

Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, Veszprém, 2008. 169–172.

Praznovszky Mihály: Veszprém Anno… Fotográfiák a régi Veszprémről, Veszprém, 2000.

Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon. Varga Béla főszerkesztő, Veszprém, 1998.

Veszprémi Hírlap, XVII. évf. 28. sz. 1909. július 11.

Lejegyezte: Fogl Krisztián, történész

Képaláírások:

• ltsz. 68.3.13. Az 1901-ben épült Postapalota épülete.
• ltsz.69.2977. Szeglethy György veszprémi polgármester díszmagyarban.
• ltsz. 69.32.72. Tűzoltó laktanya a Szegleti utcában, előtte a „mentőkocsi”.
• - 6. Fotók a városi Villanytelepről.