Március 22. a Víz Világnapja

Fürödni tilos?!

A kikötők régóta fontos helyei a balatoni társadalomnak, olyan pontjai településeinknek, melyek talán senki számára sem közömbösek.

A kikötő biztos pont arra az esetre, ha nem igazán tudjuk, hogy éppen mihez kezdjünk magunkkal, a kikötőkben ugyanis mindig történik valami. Hajók, vitorlások, emberek jönnek-mennek, horgászok talpalnak az ideális helyekért, néhol fürdőzők, egykor korcsolyázók lepték el a vizet. Jól megszokott hely, de azért kicsit mindig más arcát mutatja innen a víz, a szembe lévő, meg a saját partunk is.

Az akali kikötő is fontos hely, talán ezért maradt mindenkié. Korai előzményét a helyi birtokos piarista rend építette, élénk forgalmat bonyolítva Akali és a déli parti Balatonőszöd között. A jelenlegi kikötő építésének ideje egybeesett a hozzá közel eső üdülőtelep kialakulásával, így az ott nyaralók a hetvenes évektől, víkendházaik építésének időszakától használták fürdőzésre területét, egy olyan „szabadstrandot” hozva ezzel létre, ahol fürdeni (üzemi terület lévén) soha nem volt szabad – most sem az.  

A közelmúltban minden kitartására szüksége volt a – helyi közösség igényét és érdekeit szem előtt tartó – település vezetésének, hogy minden maradhasson a régiben, azaz mégsem. A falu használatában maradt móló ugyanis nagy fejlesztés előtt áll, a nyolcvanas-kilencvenes évekbe röpítő környezet megújul, mindezt a változást pedig a muzeológus dokumentálja. Így került a Laczkó Dezső Múzeum néprajzi gyűjteményébe az akali kikötő jegykiadó bódéjának profilja, a korlát (rajta a tiltótáblával), a hajóállomás táblája, a korabeli hirdetőtábla, egy plakát, valamint a bélyegzőpárna alátétje. A lámpaoszlop begyűjtése meghiúsult, egy éjszaka lába kélt… 

Köszönet az önkormányzat munkatársainak és a kivitelezőnek a segítségért, együttműködésért!

Törő Balázs, néprajzkutató

Képek:

1. A begyűjtött tárgyak egy csoportja.

2: Az akali hajóállomás jegykiadó épülete.

3: Kikötői életkép a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról. A háttérben a zánkai Úttörőváros központi épülete magasodik.

4: A bélyegzőpárna alátétje gyermek-ákombákommal. Lehet, hogy a központi női alak az egykori jegykezelőt ábrázolja? 

5: Plakát a kilencvenes évekből

Vissza a főoldalra