Házasság Hete 4. nap

A nyirádi vőfélység hagyománya: pecsenye és a bor

A következzen hát a pecsenyék és a bor köszöntése:

A pecsenyék előkészítése már pénteken megtörtént, a kacsákat, libákat, tyúkokat és csirkéket a lakodalom előtti napon konyhakészre feldolgozták, hogy szombaton csak sütni kelljen. A kacsát és a libát legtöbbször egyben sütötték meg tepsiben, míg a húslevesben főtt tyúkot darabolva sütötték fel zsírban. A csirkét leginkább rántva készítették, ez leginkább ősszel került a lakodalomban a pecsenyés tálra. A baromfi húsok mellett állattartó vidékeken báránysült is kerülhetett az ünnepi asztalra, de ilyen kivételes alkalmakkor akár ökröt is süthettek.

A sertés különböző részeiből szintén sütöttek pecsenyét, de a legalkalmasabb a fehérpecsenye volt erre. A sertésborda, vagy karaj, a tarja és a comb diója hússzeleteiből készült a rántott hús. A pecsenyés tálon sorakozott a húsok mellett a szombati disznóvágáskor készített hurkák és kolbász is sütve és mielőtt a násznép elé kerülne az asztalra, a vőfély ezt is illendően köszönti, majd feltálalja

Az ételek mellett verses köszöntést kap az első pohár bor is. Milyen italokat fogyasztottak még a lakodalomban? Természetesen került az asztalra a kútból húzott tiszta víz. A borok vidékenként változó fajtával képviseltették magukat. A legszegényebb családok a legsilányabb bort vették, például a tisztán noha szőlőből készültet, mert az hamar megtette hatását. A saját szőlővel rendelkezők gyakran egy-egy jó évjáratból külön raktak, hogy a nagy napon a legjobb borukat tudják a vendégeknek kínálni.
A fehér borok épp úgy asztalra kerültek, mint a vörös borok, még az ételekhez való összekóstolásukkal sem foglalkoztak. Mindenkinek igyekeztek kiszolgálni az igényét. A két világháború közötti időszakban a borfogyasztás volt a legáltalánosabb. A második világháború utáni évtizedekben a sörfogyasztás fokozatosan általánossá vált, így megjelenik az ünnepi asztal italkínálatában is, majd az 1980-s évek végétől a sörkínálatot az alkoholmentes, majd a barna változatok színesítették. Voltak, akik esküdtek rá, hogy a zöldüveges sört csak az iható, és jó sokan voltak, akik csak barna üvegből voltak hajlandóak elfogyasztani a habzó italt.

Természetesen pálinka is jókora mennyiség fogyott el egy-egy lakodalomban, úgy, mint a házilag, aromák és gyümölcs felhasználásával készített likőrök. Az örömapa az ősszel főzetett pálinkából rakott el a tavaszi lakodalomra, vagy ennek hiányában megvették a pálinkafőzdéből.

Az ital kínálatot a vízzel kezdtem, essen néhány szó az üdítőitalokról is. A csatos üveges, palackozott üdítő ital a lakodalmi asztalokon is helyet kaptak az 1940-es évek végén. A Bambi a nagy üdítőital forgalmazók 1960-as évek végi térhódításával veszített népszerűségéből, és 1970-ben eltűnt a kínálatból. A helyét kisebb üdítőitalgyárak termékei vették át, már megszűnt Traubisoda-ra biztosan sokan emlékeznek.

A vásárolt italok teljes egészében környezettudatos fogyasztást jelentettek, mert minden üveget vissza lehetett váltani, legyen az 2 dl-es, 5 dl-es, vagy 1 l-es űrtartalmú fajtájú a göngyöleg.

Az 5. egyben utolsó bejegyzés a sütemények és a torták és azok kínálásának idejéről, körülményeiről szól majd.