„Az aprópénzen vett régész”

Éri István március 5-én lett volna 94 éves. Pátkai Ádám Sándor régész megemlékezését olvashatják.

Éri István neve és szakmai teljesítménye a magyar muzeológia és régészet szinte minden területén jelentős. A vár-, templom-, kolostorásatásai, múzeumszervezői, intézményvezetői, tudományszervezői munkássága nélkül szinte elképzelhetetlen lenne modern régészetről és múzeumokról beszélni. Hatalmasat alkotott a tudománynépszerűsítő kiadványok, reprezentatív kiállítások létrehozásában. A szakmai szempontokat mindig érvényesítve meg tudta ragadni a kultúra szerepét a politika eszköztárában, de mindig megmaradt szakmán belülinek.

Irányítása alatt a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság az ország egyik legfontosabb szakmai műhelyévé vált, itt készült el először a Magyarország Régészeti Topográfiája, mely a mai napig alapmunkának számít. A nagyvázsonyi vár ásatása az elsők között volt a vidéki nagy várásatások között, melynek eredményei minden kétséget kizáróan máig hatóak. A kezdetektől szorgalmazta, hogy a régészeti eredményeket bemutassák a nagyközönségnek.

Egyértelmű választ ad Éri István munkássága arra, hogy valójában mit is adhat a régészet egy társadalomnak. A föld alól hogyan lehet értéket teremteni, turisztikai desztinációt létrehozni és egy közösség számára múltját kézzelfoghatóvá tenni. 

Képek:

• 1. A nagyvázsonyi vár látképe a feltárás előtt (1953)
• 2. A vár bejárata a feltárás előtt (1954)
• 3. Éri István (1929-2009)