Ajka egy magyar Focke-Wulf 190 F csatarepülőgép maradványainak feltárása

Ajka külterületén Varga László a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum fémkeresős önkéntese múzeumi együttműködési szerződése és a további engedélyek birtokában 2021. októberében régészeti lelőhelyek után kutatott. Fémkereső műszerével deformált alumínium roncsokat gyűjtött be a város északi részén a Nagytóberek-dűlőben. A Magyar Roncskutató Egyesülettel felvette a kapcsolatot, és további terepbejárásokat végeztek.

Újabb alkatrészek fellelése után Pálffy Sándor MRE alelnöknek sikerült meghatározni,hogy egy német gyártmányú Focke-Wulf190 F-8 csatarepülőgép lezuhanási helyszínét sikerült lokalizálni. Ebből a második világháborúban a Magyar Királyi Honvéd Légierő is kapott közel 70 db-ot.  A magyar légierőben két század szolgált 1945 márciusától csatarepülő osztályként. Ezek a gépek a vadászrepülőktől eltérően alacsonyabb magasságban repültek, földi harcok támogatására vetették be őket, páncélozott járművek, bunkerek, erődített tüzelőállások ellen.  A repülőgép típusból mindössze három került elő eddig magyar földben, és ez az első eset, hogy magyar gép maradványait találták meg.

Mélyszántás után jelentős méretű fémleletek álltak ki a földből, ezt követően a műszeres vizsgálatok nagymennyiségű repülőgéproncs-maradvány jelenlétére utaltak a mélyebb földrétegekben.

Az előzetes információk után a Hadtörténeti Intézet és Múzeum indokoltnak látta a leletek feltárását és a repülőgép sorsának tisztázását. A megfelelő engedélyek beszerzése után a Focke-Wulf 190 F 8 maradványainak feltárása Magó Károly zászlós az MH Kiss József 86. Helikopterdandár történészének, a Magyar Roncskutató Egyesület elnökének vezetésével indult meg, a további szakmai koordinátor Pálffy Sándor MRE alelnök volt. A feltárás első lépcsőjében két 2x2 m-es szelvényben már 40-50 cm-es mélységben jelentős repülőgéproncs-maradványok kerültek elő, ezek felső rétege a repülőgép becsapódása után bedobált alkatrészek voltak melyek akadályozták az 1945-ben meginduló mezőgazdasági munkákat. A szelvények 3. statigráfiai rétegében az egyik szárny, a magassági kormány, a BMW 801 A motorról leszakadt hengerek, az egyik légcsavartoll aggyal, 13 mm űrméretű MG 131 Rheinmetall Borsig géppuska és egy további 20 mm űrméretű Mauser MG 151 es gépágyú maradványa kiemelendő. Magó Károly zászlós a kutatás vezetője a roncsok tisztítása során a magyar felségjel felfestését azonosította. A feltárás, és a dokumentáció folyamatosan régészeti módszerek alkalmazásával zajlott GNSS, térinformatikai dokumentáció segítségével. A maradványok teljes feltárására 2023. márciusában került sor a repülőgép becsapódási kráterének feltárásával és a roncsanyag kiemelésével. Ebben a munkában mind a honvédség MH Kiss József 86. Helikopterdandár és több civil szervezet, Magyar Nemzeti Múzeum, Szent István Király Múzeum, Laczkó Dezső Múzeum, magánszemélyek, továbbá a Magyar Roncskutató Egyesület együttműködésében vettek részt.  A repülőgéproncsok átlagosan 60 cm –es mélységtől a már említett bedobált roncsok alatt eredeti becsapódási helyzetükben voltak.  Előkerült akét futómű a futókerékkel, egy újabb MG 151-es 20 mm űrméretű gépágyú, az utolsó pillanatig működésben, a forgattyúsház, további hengerek a BMW 801-es csillag elrendezésű hajtómű 14 hengeréből, üzemanyagtartály, botkormány, légcsavaragy, oxigénpalackok, stb. A pilóta ülés északi oldalán és a szelvény keleti részében emberi maradványok kerültek elő. Nem messze tőle a pilóta napszemüvegének lencséje.

A repülőgép azonosítását Magó Károly zászlós végezte el közvetett bizonyítékok alapján. Az eddigi információk alapján a csontmaradványok DNS vizsgálatra valószínűleg nem lesznek alkalmasak így a gép típusa, felségjelzés, földrajzi helyszín, alakulatjelentések, segíthetnek az azonosításban. A repülőgép Sztrókay Géza szakaszvezetőé lehetett, aki 1945 március 22-én a Veszprém környéki célpontja előtt –a jelentések alapján-Herendtől északra lezuhant. Mivel az Ajkán megtalált repülőgéproncs helyétől 10-15 km légvonalban van Herend és Ajka 25 km-es körzetében nincs információ, hogy más magyar eltűnt vagy hősi halált halt pilóta, ezért nagy valószínűséggel a szakaszvezető maradványait találták meg a roncsban. A géppár másik pilótája jelentette, hogy a szakaszvezető lezuhant.

Veszprém vármegye területén legutóbb 2011-ben emeltek ki Dudarnál egy szovjet IL-2-es csatarepülőgépet. A mostani a második Veszprém vármegyei feltárás során remélhetőleg egyrepülő hősi halált halt magyar repülő katona megkaphatja a végtisztességet 78 év után. A feltárt roncsok tisztítását, feldolgozását a szolnoki repülőmúzeumban folyamatosan végzik el, az eredmények a közelmúltban a HIM és SZIKM által szervezett budapesti Hadirégészeti Konferencián elhangzottak.

A repülőgéproncs megtalálása és az azt követő kutatások nem valósulhattak volna meg, ha nincs közösségi régészeti együttműködés a regionális megyei illetőségű múzeum önkéntesei és az országos gyűjtőkörű múzeumi intézmények között.

Szeretném kiemelni a közreműködőket, és intézményeket akik ebben a munkában részt vettek illetve segítettek: MH Kiss József 86. Helikopterdandár honvédei -Magó Károly zászlós kutatás vezető, Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Aranyossy-Péter Máté, Fekete Dávid, Stier Mark, Baráth Szilárd fhgy - Belföldi Hadisírgondozó Osztály, Szent István Király Múzeum Székesfehérvár : Rétfalvi Teofil Térinformatika, Papp Attila régész, Magyar Nemzeti Múzeum - Fekete Fruzsina régész GNSS, Balassa Dániel Szigliget, technikai eszköz biztosítása, Magyar Roncskutató Egyesület: Pálffy Sándor MRE alelnök, Kocsis István -Sipos Zoltán (MRE) technikai eszköz, munkagép, Szilágyi Tibor kutató, Takács László kutató, Molnár Csaba régésztechnikus - Laczkó Dezső Múzeum, A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Közösségi régészeti programjából: Varga László kutató Kaszás Zsolt kutató, Sütő Krisztián kutató, Kissné Szabó Judit kutató, A kutatási terület biztosításában a földterületbérlője: Bakonyi és Társai Kft, Fazekas Renáta agronómus, Szita Róbert tul.

Pálffy Sándor

Magyar Roncskutató Egyesület

Laczkó Dezső Múzeum