A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - A MONDOLAT VITA 1813.

Veszprém 1813-ban az akkori nyelvújítási centrumnak számító Széphalom ellenpólusa lett.
Itt jelent meg a MONDOLAT, amelynek címlapján a szerző Veszprém nevét Dicshalom
szimbolikus név alá rejtette.

Veszprém 1813-ban az akkori nyelvújítási centrumnak számító Széphalom ellenpólusa lett.
Itt jelent meg a MONDOLAT, amelynek címlapján a szerző Veszprém nevét Dicshalom
szimbolikus név alá rejtette. A Mondolat több részből álló, szellemesen megírt gúnyirat,
melyben kipellengérezték a nyelvújítók szófacsarásait, az új szavak burjánzó vadhajtásait,
melyet ez idő tájt ezrével gyártottak Kazinczy hívei. A Mondolat a megjelenésekor a nyelvvel
kapcsolatos közbeszéd fókuszpontjába került, országosan hevesen vitatták, és a nyelvújítás,
illetve személyesen Kazinczy elleni támadások szimbólumává vált. A belső címlapon ugyanis
Zafyr Czenczi, azaz Kazinczy Ferenc szamaragol felfelé a Parnasszus hegyére, melynek
tetején egy Pegazus ágaskodik. A 102 oldalas zsebkönyv a magukat neológnak hívő túlzó
nyelvújítók letámadására irányult. Hatása elemi erejű volt. Hiszen a tét óriási volt: milyen
legyen az irodalmi magyar nyelv, illetve a különböző magyar nyelvjárások közül melyik
legyen a domináns (a felső-Tisza vidéki vagy a dunántúli), amelynek segítségével a
magyarság modernizálódhat. 
A Mondolat olyan országos vitát indított el, amely később a nyelvújítás dilemmáinak
tárgyilagos és józan mérlegeléséhez vezetett. A mű szerkesztője – a tótvázsonyi születésű -
Somogyi Gedeon veszprémi esküdt, vármegyei levéltáros volt. Ő Veszprémből figyelte a
nyelvújítás zajos hullámveréseit, s úgy érezte neki is meg szólalnia: „… el nem titkolhatom,
hogy a „heves erőlködések” küszködő zajjai közt dicső Nyelvünknek bukdosó hánykódását
gyakorta rettegéssel szemlélem!”- írta.    
A széphalmi mester a bölcs öreg méltóságával nem válaszolt a veszprémiek támadására.
A válaszadás jogát átengedte két fiatal írótársának, Szemere Pálnak és Kölcsey Ferencnek.


SZEMERE PÁL - A Mondolat-vita tanulságai 1826
Ezen szövetség indított később arra, hogy Somogyi Gedeont az ,,Ellenmondolat" által

Kölcseymmel együtt megtámadjam. Philologiai volt a versengés, s grammatikai
rendszabásánál fogva kelle válaszolnom: Ha valaki az ok iránt érdeklődik, választ kell adni, s
fustély volt kezemben a dévajkodás alatt, a példaszó intéseként. A pörlő felekezetek közül
egyik sem volt kielégítve, mindenik bélyegezve érezte magát: és mégis kebelembe nyulva,
menthetőnek érzém tettemet, mert a közügyért heveskedtem, mert a barátság kötelességének
érzései ragadtak el.

Dr. Pilipkó Erzsébet összeállítása

Vissza a főoldalra