Új köztéri szobrok

Idén több új szabadtéri szobor is került gyűjteményünkből a múzeum környékére

Idén kerültek ki a „Kulturális negyed” és a „Szent Miklós-szegi Kálvária-domb és környékének infrastrukturális felújítása és funkcióbővítése” elnevezésű projektek keretében a Lackó Dezső Múzeum Képzőművészeti gyűjteményéből Csikász Imre és Veszprémi Imre szobrászművészek
kivételes alkotásai a Múzeum épületének környezetébe.
Csikász Imre (1884-1914) „Ülő lány” című szobra a Múzeum előtti ligetes térre került egy mesterségesen megemelt dombra a játszótér mellett. Veszprém máig legjelentősebb szobrászművészének torzóban maradt, néhány évre korlátozódó pályáján ez az egyik legtökéletesebb munkája, főműve, amelynek másik példánya Budapesten a Margitszigeten látható. Eredetije 1911-ben Rómában készült a művész Római Magyar Akadémián töltött tanulmányéve alatt, itt Laczkó Dezső közbenjárására báró Hornig Károly veszprémi püspök anyagi támogatása segítette. Már
közvetlenül elkészülte után elnyerte az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1911-1912. évi jubiláris tárlatának díját a Műcsarnokban. A minden oldalról megformált, körüljárható, egészalakos bronzszobor realista hagyományt követ, az anatómiai hitelesség, az életszerű elevenség, az üde fiatalság sugárzik belőle.
Veszprémi Imre (1932-2013) Munkácsy-díjas szobrászművész hét kihelyezett műve közül három az Erzsébet-sétányt, négy pedig a Kálvária-domb Komakút tér felőli oldalát díszíti. A szoborkompozíciók többsége megegyezik abban, hogy durván megmunkált mészkő vagy márványtömb alkotja őket, amelyeknek rusztikus felületét gondosan csiszolt és festett téglány vagy ék alakú bemetszések, hasítékok bontják meg. Az „1956” címet viselő, a forradalom évfordulójára készített alkotása tér el ezektől, sötétszürke andezit oszlopának ketté hasított blokkjait ezúttal fémrudak feszítik szét. A „kő szerelmesének” nevezett, világszerte keresett, nemzetközileg is elismert művész ragaszkodik a kő tömbszerű jellegének, anyagszerűségének megőrzéséhez, munkáit „szoborjeleknek" szánja, amelyek időtlenséget sugallnak.
Mindkét művész hagyatéka a Laczkó Dezső Múzeum különleges értékei közé tartozik.