Házasság hete 5. nap

A nyirádi vőfélység hagyománya: sütemények, torták és a menyasszonytánc

Az 5. egyben utolsó bejegyzés a sütemények és a torták és azok kínálásának idejéről, körülményeiről szól majd.

A süteményeket a tartósságuk szerint a lakodalmat megelőző hét napjain készítették, a krémeseket pénteken betöltötték, majd szombat reggel felszeletelték és tányérokra rendezték. A nyirádi lakodalmi tálról nem hiányozhatott a cukros perec, amelyet a előre el tudtak készíteni, hosszú eltarthatósága és közkedveltsége miatt több alkalommal is sütötték. Került cukorperec a komatálba, a keresztszülők is ajándékozták húsvétkor, és elmaradhatatlan eleme a lakodalmi finomságoknak. A násznép tagjai a lakodalom során fogyaszthatták, valamint a másnapi kóstoló csomagba is került. Akik nem voltak hivatalosak a lagziba és kiálltak a kapuba, vagy a templom és a házasságkötő előtt várták a násznépet, azaz menyasszonynézőbe mentek, szintén kaphattak belőle, mert borral és cukorpereccel kínálták a bámészkodókat. …és ha valaki mulatni akart hívatlanul, annak csak egy módja volt. Felöltözhetett maskurának, bolondmenyasszonynak és bolondvőlegénynek, így egy kis ideig részt vehetett a mulatságban. A bolondmenyasszony és bolondvőlegény alakja a vőfély szervezésében két férfi vendég bevonásával is gyakran szerepel a mulattatás részeként. Leggyakrabban a menyasszonytáncot követően.

De ha már a menyasszonytánc szóba került. A nyirádi lakodalmakban évtizedeken át a menyasszony éjfélkor a diótortával a kezében, menyecskeruhába átöltözve vonul be, ekkor vette kezdetét a menyasszonytánc. A vőfély versével felkéri a násznépet, hogy a lehetőségeikhez mérten anyagiakkal is járuljanak hozzá az ifjú pár családalapításához. Idővel megváltozott, az 1990-es évek végén előfordult, hogy az ország más vidékeihez hasonlóan a menyasszonytáncot menyasszonyi ruhában járták.
A kontyolás, a menyecske ruhába való átöltözés és kendő felkötése után menyecsketáncot táncoltak, amelyben már nem vehetett részt akárki. Ezt a táncot a már férjezett asszonyok táncolták, általában ez egy körtánc, ahol felváltva, mindenki fordul kettőt-hármat az ifjú asszonnyal, majd sok boldogságot kívántak neki. A jelképes befogadás rítusaként is értelmezhetjük a menyecsketáncot, mert a férjes asszonyok közösségébe való tartozás jeleként ezentúl kendőt illet viselnie, nem járhatott hajadon fővel.

Az ünnepi vacsora elhúzódhatott akár 10 óráig is, majd éjfélkor felszolgált sütemények, torták mellett újra főételek, sültek kerültek az asztalra. A hagyományos ételsorban itt szolgálták fel a nagy káposztás fazekakban készített lakodalmi káposztát, amely egy húsos egytálétel, valamint a sülteket, sült hurkát és sültkolbászt ismét kínálták. Gyakran nem tették az asztalra, hanem 4-5 asszony körbekínálta, vendégek egy-egy kenyérszeletre vettek sültekből, és kézből ették meg. A kézből evés művészete teljesen kiveszőben van, a pásztorok és a szabadban étkezők, vagy a mezőgazdasági munkások körében lehet még néhol látni.

A lakodalom vasárnap hajnalban ért véget, ekkor a vőfély verssel kérte búcsúzásra a vendégeket:

Megkapta az újpár immáron az áldást

Egész éjjel ittuk rá az áldomást

Most, hogy reggel vagyon, már haza indulunk

Boldog házasoktól szépen búcsúzkodunk.

A lakodalmi ételekből megmaradt finomságokat a vendégeknek kóstoló formájában osztották szét. Akik kölcsönadtak edényeket, azok a saját edényükben kapták, a többiek a család edényeiben vitték magukkal, amit aztán illett visszaadni, de sohasem üresen. Néhány nap elteltével valamilyen kaláccsal, fánkkal, pogácsával megrakva vitték vissza, és beszélték át a lakodalom történéseit.

A Házasság Hete 2023 online sorozatunk végéhez értünk. Köszönjük egész heti figyelmüket!