Február 25.- A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁRA

Nagy László és Nagy János
„Menj, fuss drága kisfiam és mondd meg édesanyádnak, hogy meghaltam a hazáért!”
Fogl Krisztián történész írása
Fotó: Sárközi Judit

Kuczy Zsigmond 1990. szeptember 9-én megjelent cikke egy interjú Nagy László ácsmester fiával, Jánossal, aki elmesélte, hogy az események után hogyan akarták a várost elhagyni. Ekkor lőttek rájuk az orosz katonák. Édesapja saját testével védte fiát. Nagy Lászlót szitává lőtték és még egy aknavetőt is bevetettek, amelynek következtében a mártírhalált halt ácsmester földi maradványait darabokban kellett összeszedni.

A 1956-os forradalom egyik kulcsfontosságú eseménye volt a város történetében az október 25-i tüntetés. Az eseményen résztvevő személyek a Tűztoronyon lévő vörös csillag levétele mellett döntöttek. Veszprémben minden korszakban szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a torony csúcsán, milyen hatalmi jelvény szerepelt. Október 25-én, délután, 30-40 társával ott tartózkodott Nagy László ácsmester, aki 1950-ben a vörös csillagot felrakta a torony tetejére. „Pénzért felraktuk, de levesszük ingyen”. A történeti emlékezetben, néhány szemtanú visszaemlékezéséből fennmaradt az az információ is, hogy azt a vasrudat, ami a vörös csillagot tartotta, Szakács Ferenc fűrészelte le, mivel neki volt vasfűrésze. Mások Hungler Lajos nevét említik. Ekkor történt a Rákosi-címer kivágása is a nemzeti zászló közepéből.  Az eseményt átélt szemtanúk visszaemlékezése alapján a résztvevők száma olyan 9-10 ezer fő lehetett. A tüntetés az egész megyében folytatódott. Várpalotán tűzharcra került sor. Veszprémben a tüntetés békés úton zajlott le. Nagy László egy létrán és egy szál kötélen mászott fel 20 esztendős fiával, Jánossal a Tűztorony tetejére, azzal a céllal, hogy lefűrészeljék „a pogány istentelen jelképet a vöröscsillagot”. Pontosan 11 óra 10 perc volt, amikor Nagy László meglengette sapkáját és fűrészét arra kérve a tömeget, hogy vonuljanak félre. Ekkor lábával megrúgta a hatalmas csillagot, amely a kövezetre zuhant. Nagy János a jelkép helyére kitűzte a magyar zászlót. Ez a lobogó körülbelül fél évig volt a tűztorony csúcsán, mert senki sem mert felmenni érte. A vörös csillag eltávolítása tulajdonképpen megpecsételte sorsukat. November 4-én a vár területén harcok bontakoztak ki. Apa és fia a Jókai utca bokrai között a sziklákon keresztül menekült. A Nemzeti Bank épületét elhagyva akartak tovább menni. Az utcában ugyan voltak tankok, de arra nem számítottak, hogy a bank épületében is orosz katonák tartózkodtak. Ekkor Nagy Lászlót gépfegyversorozat érte. Nagy János arra, hogy édesapját hány lövedék találta el nem emlékezett. Megjegyezte, hogy életét annak köszönhette, hogy apja védte őt. A neki szánt golyókat Nagy László teste fogta fel. „Menj, fuss drága kisfiam és mondd meg édesanyádnak, hogy meghaltam a hazáért!” Ezek voltak az ácsmester utolsó szavai. János ekkor futni kezdett, a szovjet katonák aknát lőttek ki rájuk. A löveg apját telibe találta, neki a tarkója keletkezett sérülés, amely nem volt halálos kimenetelű. Nagy Jánost a hatóságok 1957 májusában elfogták. A rendőrségi kihallgatás során sokat verték. Például szöges deszkára fektették és úgy ütötték. Nem vallotta be, hogy ő adta édesapja kezébe a magyar zászlót. Tudta, hogyha bevallja, biztos, hogy kivégezték volna. 8 hónapig volt börtönben. Saját bevallása szerint 34 éven keresztül szorongott amiatt, hogy amennyiben az igazság kitudódik, akkor mehet is a vesztőhelyre. A mártírhalált halt ácsmester sírhelye a dózsavárosi temetőben található. 

Felhasznált Irodalom:

Kuczy Zsigmond írása:  Nagy László és Nagy János nemzeti hőseink ügye (1990. szeptember 9.). 

Boross István: „Ős torony, légy üdvözölve!” A Tűztorony építéstörténete és városi jelképpé formálódása. Veszprémi Szemle 37. 17. évf. (2015) 2. sz. 3–27. (A jelkép eltávolítását a szerző a 10-oldalon említi.). 

Mészáros Gyula: Forradalom és szabadságharc Veszprémben1956. Tények, dokumentumok, visszaemlékezések. Veszprém, 2001, 68.

Sétál a család 1956 emlékére, Nagyné Kozma Ildikó–Szabóné Vörös Györgyi, Veszprém, 2017, 14.

Somfai Balázs (szerk.): Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet 1956. történetéhez. Veszprém, 2012, 122–123. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 25.)

A témával kapcsolatban a Nemzeti Levéltár Veszprém vármegyei Levéltár weboldalán olvasható egy írás Boross István levéltárigazgató tollából. 

https://mnl.gov.hu/mnl/veml/hirek/veszprem_megye_kincsestara_11_pillanatkepek_az_1956_os_forradalom_veszpremi