Cholnoky Jenőre emlékezünk

A földrajztudós halálának évfordulóján a történeti gyűjteményünkben található levelezésből válogatott Fogl Krisztián történész kollégánk.

74 évvel ezelőtt, ezen a napon (július 5.) hunyt el Cholnoky Jenő (1870–1950) geográfus, egyetemi tanár. Cholnoky Jenő a hazai földrajztudomány legnagyobb tudósai közé tartozott. Kutatási területe igen sokrétű volt. A geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában, valamint a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a
felszínalaktant (geomorfológiát) tanulmányozta. Lóczy Lajos ajánlására 1896 és 1898 között Kínában tartózkodott tanulmányúton, csekély anyagi támogatással. Cholnoky Jenő azt a
megbízást kapta, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Huangho és a Jangce folyók mederváltozásainak okait. Utazása során feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, nem mellékesen az Etnográfia tudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Szoros barátságot ápolt Laczkó Dezső piarista szerzetes, múzeumigazgatóval. Az intézmény Múzeumtörténeti adattárában számos magánlevelezésük fennmaradt. Ezekből emeltünk ki hármat átírva, valamint két fotót,
amelyeken Cholnoky Jenő, Laczkó Dezső és Rhé Gyula, valamint testvérei társaságában látható. Ezekkel a forrásokkal tisztelgünk a földrajztudós, tanár emléke előtt.

Shanghai, 1897. július 5.

Kedves Barátom!

Mielőtt egy nagyobb szabású útra kelnék, előkészületeim időt engednek, hogy
barátaimnak hírt adjak magamról, innen a világ másik szögletéből. Több kisebb nagyobb
utazás, kirándulás eredményeit dolgozom most fel, amúgy kutyafuttában, hogy a most
tervezett nagy út újabb benyomásai el ne mossák az előzők emlékeit.
Bizony fel kellett tolni magamat geológusnak is, noha fő tárgyam a hydro-és orografia(1)
kedvéért nem egészen áldozhattam az időt ennek. Szerencsére azoknak a vidékeknek
geológiai viszonyai, amelyeket eddig beutaztam olyan nagy vonásúak s ennél fogva
egyszerűek, hogy egy kis józanésszel, amit néha szabad magamról feltételezni, elég világos
képet lehet nyerni egy vidék felépítéséről. Kövületekkel eddig még nem volt dolgom, hisz
Khina(2) üledékes rétegei csak itt, ott adják bőven: sokszor fél napig is elkopácsoltam egy
kőfejtőben, hogy valamit találjak a pompás fekete mészkövekben de teljesen hiába, az
eredmény csak negatív volt. Egyedül egy szép márgavidéken sikerült néhány
növénylenyomatot kikaparnom.
A kinézerekkel(3) már jól megbarátkoztam. Olyan helyeken, ahol megnyitott kikötők,
vagy vámházak útján az európaiakat ismerik, ott kellemetlen köztük az utazás. Ahol európait
még nemigen láttak, ott semmi kifogásom ellenük, bár piszkos és pénzsóvár nép, de bizonyos
erkölcseik vannak, s tisztességes tapintatos bánásmóddal ki lehet jönni velük. Kíváncsiak
egész az alkalmasságig, de némi eréllyel ezt is ki lehet játszani. Utaztam már
homoksivatagon, sziklahegységen, folyamóriáson, löszterületen, határbeláthatatlan (…)
síkságon, tűrtem fagyot, trópusi hőséget hónapos esőzést, homokvihart, volt bajom emberrel
és állattal, de soha, egy percre sem mondtam: bár már vége volna.
Kellemetlen és rosszemlékű napokat csak itt Sanghaiban értem, ahol az adminisztratív
teendőknél európaiakkal gyűlt meg a bajom. Csak ettől mentsen meg a jó ég: ép olyan
érzelmekkel viseltetem az idevaló európaiak iránt, mint a legfanatikusabb khínai. Amellett,
tudod mint Keppler(4) : asztrológiát kell űznöm, hogy az asztronómiát művelhessem. Na de ne
az anyagiakról, ezek igen szomorú oldalát képezik kiküldetésemnek. Talán most majd jobbra
fordul. Itineráriumok(5) , vázlatok, fényképek, gyűjtések végzése közben hányszor sóhajtottam
fel! Hej! ha az én Dezső barátom itt volna, milyen másképpen menne a dolog, ketten csak
összefabrikálnánk valamit! De így egyedül mindennek lenni, kissé fárasztó. Hol a küveket
(köveket), hol a komposzt előrángatni, hol barométert beolvasni, majd a mérőszalag, majd a
fényképkamara (kamera), majd a vázlatkönyv után kapni, itt egy különleges növény, ott egy
narancs színű réce, az égen különös felhők, az úton parasztház eddig nem látott
szerszámokkal, a ceruza folyton dolgozik: s ha nincs akadály a munkában, hidd meg igen igen
nagy öröm telik benne, mert eredményekben mind igen dús.
Este aztán a vendéglőben, vagy házhajóm kis kabinjában tisztába hozom a napi
tapasztalatokat; foldozom ami rongyolódott, rendezem, ami összegyűlt s ilyenkor van időm
kissé haza is gondolni, ami napközben csak egy egy rövid sóhajjal eshetik meg. Csak amikor
ezekben a bőszült melegekben (40 C-fok árnyékban, csepp szél nélkül, 96% relatív
nedvességgel!) kell kutyagolni s nem kapok a vendéglőkben mást, mint jó illatos forró teát,
akkor sóhajtok nagyokat a Nao-ling- akarom mondani Nána falu szép „ganymédé”-je után
(tudok e még vajon görögül? Szegess úr bizonyosan azt mondaná: üljön le, maga szamár!).
Hogy vagytok kedves Dezsőm? (…) Kedves Kollégáidat, különösen az én volt jó tanáraimat
sokszor üdvözlöm. A Direktor Úrnak is megyen levél. Isten Veled Dezsőm, gondoljatok néha
tisztelő és szerető barátodra.

Jenőneus (Jenő)

(Bizony írhatnál pár sort, csak 10 vasat kóstál s nekem nagy öröm.).
Ltsz.: MA.77.48852.28.5.

Kolozsvár, 1909. november 20.

Kedves Dezsőm!

Nagyon szépen köszönöm szíves megemlékezésedet nevem napja alkalmával. Adja
Isten, hogy szereteteddel és barátságoddal még vagy egy fél évszázadon át kitűntethess és én
ezt meg is érdemeljem. Ami érzelmeimet illeti abból a szempontból nem pazarlod
érdemtelenre jó barátságodat, mert kevés ember iránt érzem azt az igazi meleg barátság
érzelmét, mint irántad Kedves Dezsőm, akit nagyrabecsülésem és őszinte rokonszenvem
különít el a mindennapi barátság alakjai közül. A Földrajzi Közleményekben megjelent
Déchy Kaukázusa felett mondott bírálatom. Nagyon szeretném hallani ez irányban
véleményedet. Nem nagyon kemény? A pápai ref. kollégium azzal fordult hozzánk, hogy
szívesen felállítana egy földrengésjelzőt de, reményli hozzá a vármegye támogatását is. Mit
gondolsz, lehet ott valamit reménylenünk? Az Alföld tanulmányozása érdekében nagyon
szükséges volna éppen ott egy szeizmografikus állomás, ha van befolyásod, Kérlek légy
szíves ez irányban is érvényesíteni. Szíves jó kívánságaidat és üdvözletedet ismételve hálásan
megköszönve, maradok testi lelki jó barátod.

Cholnoky

Ltsz.: MA 77.48852.28.23.

 

Kolozsvár, 1912.augusztus 8.

Kedves Barátom!

Ma Amerikába utazom s szívélyes búcsúüdvözletet küldök. Csak október végén leszek
itthon. Óvárinak (Óvári Ferenc) elküldtem Veszprém népszerű geográfiai leírását, azzal a
kéréssel, hogy a korrektúrát legyen szíves Hozzád vinni, nekem már nincs rá időm. De meg
annyira régen volt, amikor én Veszprémben jártam, hogy félek, hogy hiba lesz benne bőven.
Kérlek javítsd. A Jutas melletti, egyenesen áthúzott törésvonal Csatárig alighanem kimaradt
térképedről, mert az megvan.
Szívélyes üdvözlettel vagyok szerető barátod!

Cholnoky

Ltsz.: MA 77.48852.28.24.

KÉPALÁÍRÁSOK, LELTÁRI SZÁMOK:

1 Orográfia: Helyrajz. A földrajztudománynak a föld felszínét leíró ága.
2 Kína.
3 kínaiakkal.
4 Johannes Kepler (1571–1630) német matematikus és csillagász.
5 Útleírások.

Ltsz.: 70.243. (Történeti fényképtár): A felvétel 1926.augusztus 20.-án, az országos Turistaegylet
nagygyűlése alkalmával készült Veszprémben, a fogadást követően a pályaudvar előtt. A fotón Rhé
Gyula, Laczkó Dezső, valamint Cholnoky Jenő.
Ltsz.: 70.261. (Történeti fényképtár): Cholnoky Jenö, okl. mérnök, egyetemi tanársegéd, László és
András öccseivel Balatonarácson. 1896 nyara, Csopak.