A magyar festészet napja

A művészek által a festék kikeverésére használt paletta sajátos, egyedi felhasználású darabjaival emlékezünk a magyar festészet napjára. Lejegyezte: Tevesz Mária, művészettörténész

Képzőművészeti Gyűjteményünk kuriózumszámba menő, különleges együttesét alkotja az a 29 paletta, amelyet az 1920-as években a Sümegi Művésztelepen tevékenykedő festők ajándékoztak emlékül az alkotótábort megszervező polihisztornak, a sümegi múzeum alapító igazgatójának, Darnay Kálmánnak (1864-1945). A sokoldalú és széles művészi ismeretséggel rendelkező személyiség a nagybányai művésztelep mintájára 1931-ig évente fogadta itt a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendékeit tanáraikkal együtt, és műveikből helyi kiállításokat rendezett.

Különösen értékes ez az anyag, mert nem tudunk róla, hogy a festék kikeverésére szolgáló gyakorlati eszközt ilyen szisztematikusan alkalmazták volna arra, hogy a festők kis képekben szignált, többnyire datált nyomot hagyjanak rajta jelenlétükről, a táborban való részvételükről. Értékesek azért is, mert rajtuk keresztül képet kapunk az itt megforduló művészekről, bepillanthatunk a korszak magyar festészetének sokszínű törekvéseibe. A 78 festői aláírás között megtalálhatók a nagy mesterek (Vaszary János, Csók István, Rudnay Gyula), az életük érett korszakába ért, már elismert alkotók és a pályakezdők, akiknek nevét csak a Főiskola évfolyamainak névsorában találjuk meg. Mesterek és növendékek körei is kirajzolódnak a Lotz Károly, Benczúr Gyula, Csók István emléke előtt tisztelgő paletták segítségével.

Képzettségüket tekintve, általában Európa festőiskoláit megjárt, a müncheni, bécsi akadémiák vagy a párizsi Julian Akadémia képzésével felvértezett, a fővárosban rendszeresen kiállító festőkről van szó. Hazai tanultságukat illetően, a Székely Bertalan irányításával működő Magyar Királyi Országos Mintarajziskolából vagy Benczúr Gyula Mesteriskolájából kikerült művészek tesznek eleget Darnay rangos meghívásának. A szignók tanúsága szerint a sümegi reáliskolában rajzot tanító tanárok is csatlakoznak hozzájuk. Vannak, akik más művésztelepek alkotói, tanárai.  Általában a rájuk jellemző műfajban festenek a paletták kis képein (akt, tájkép, csendélet, életkép, oltárkép), néha kicsinyítve reprodukálják nagy méretű képeiket, hogy személyes legyen az emlékhagyás. Valószínűleg ezáltal szerették volna felismertetni magukat, hiszen a képecskéknek nincs címük, a paletták nem kiállításra készültek.

Az apró képek művészi színvonala - mint ahogy az alkotók kvalitása is - különböző, de többségük nagyon is figyelemre méltó, sőt gyakran egyértelműen beszélhetünk miniatűr remekekről. Széles stilisztikai skálájuk a századelő színes művészeti áramlatait idézi: a naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, impresszionizmus világát. Tükrözi az akadémikus hagyománytól a plein air festészet felé forduló általános tendenciát, a nagybányai iskola hatását.

A kis képek úgy funkcionálnak, mint a művészi kézjegyek, személyességüket növeli a paletta kézben tartott jellege. A rendszeres összejövetelekkel, huzamos ideig működő tábor, az ábrázolt sümegi jelenetek a jó hangulatú alkotómunka légkörét feltételezik - valószínűleg ebből fakad, hogy a művészek itt tartózkodásuk emlékét is szerették volna megörökíteni. Ezekből szeretnénk néhányat bemutatni.

A művek a sümegi Darnay-gyűjteményből kerültek a Laczkó Dezső Múzeum tulajdonába.

Az azonosított festők listáját a képek feltöltési sorrendje szerint közöljük:

KGY.86.19.3. – 1924.

OLGYAY Ferenc (1872-1939), bal: ház fákkal

KEREKES József (1892-1938), jobb: tájkép fákkal

KGY. 86.19.7. Sümegen járt művészek felirattal – 1924.

VÁRADY Lajos (1890-1929), bal felső: szürke táj templommal

KUNFFY Lajos (1869-1962), bal közép: munkából hazafelé

VÁRADY Gyula (1866-1929), bal alsó: Sárga udvar c. képének reprodukciója

MARTOS Ignác Zsigmond (szül. 1888), fent középen: vízborította szürke táj

SZLÁNYI Lajos (1869-1949), középső középen: víztócsás világos alföldi táj

JANKAY DEUTSCH Tibor (1899-1994), jobb felső: kosarat vivő nők

MOLDVAI KRAJNA JÁNOS (1875- 1945), jobb alsó: tanya fákkal és gémeskúttal

KGY.86.19.14. – Sümegi Művésztelep felirattal – 1925.

DR. VINCZINÉ HELA M. (?), bal: szüret Sümegen

HOLLÓSNÉ MATTIONI ESZTER (1902-1993), középen: anya karján gyerekkel

RÉTI ZSUZSA (1899-?), jobb: akt tájban

KGY.86.19.18. – Csók Iskola Sümegen – 1929.

KASSELIK László (?-?), balra fent: gyümölcsszedők háttérben a sümegi várral

MAGYARÁSZ Imre (1905-1972), középen fent: sümegi táj a várral

LOSONCZY Tamás (1904-2009), középen lent: női arc

KGY.86.19.19. A jövő művészei felirattal – 1929.

RÖMER KAMILLÓ (?-?), bal felső: fekvő nőalak háttal

MARTOS Ignác Zsigmond (1888-?), jobb felső: Sümeg vára

GUZSIK Ödön (1902-1954), bal alsó: csoport háttérben a sümegi várral

LACZKÓ GYULA (?-?), jobb alsó: szérű fákkal

KGY.86.19.20. – 1931.

INNOCENT Ferenc (1859-1934), bal: könyökló nőalak

JAKSA István (1894-1982), jobb: öreg hegedűs