Sétaút a középkorba

Rainer Pál történész előadása a Szent Miklós-szegről

Megújul és új szabadidős lehetőségeket kínál majd a Veszprém belvárosában található Kálvária domb, a Zöld város projektnek köszönhetően. A belvárosi domb tetején egy elfeledett templom romjai rejtőznek. Mikor épült? Kik temetkeztek ide? Hogyan pusztult el? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk Rainer Pál történész előadásán.

A Kálvária domb körül helyezkedett el a Szent Miklós-szeg vagy Szent Miklós-utcája püspöki városrész, mely nevét plébániatemplomának védőszentjéről, Szent Miklós püspökről (közismerten Mikulás) nyerte. A Szt. Miklós-szeg történetét írott forrásokból és régészeti jelenségekből, leletekből tudjuk rekonstruálni. Területén több 10–12. századi vasolvasztó kemencét találtak, viszont egyetlen egy középkori lakóházát sem ismerjük.

Temploma a 12–13. század fordulóján épülhetett. Első okleveles említése 1237-ből ismert. A keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomot egy már a 11. századtól használt (Salamon, Szt. László és Kálmán királyok pénzeivel datálható) temetőben építették meg. A templom később nyugati toronnyal, déli előcsarnokkal, É-i oldalán kápolnával és csontházzal bővült. Idővel egyenes szentélye helyébe gótikus, támpilléres szentély került, hajóját két pillér beiktatásával kéthajóssá alakították. A körülötte lévő temetőbe temetkeztek az egyházközség tagjai. Mintegy 350 évi folyamatos használat után a város 1552-es török ostrománál pusztult el. Romjai fölé 1747-ben barokk kálváriát emeltek. Innét a terület újkori elnevezése: Kálvária-domb.

A templomrom feltárását 1929–1931-ben Rhé Gyula régész, ny. állományú MÁV-tiszt, 1978-ban Kralovánszky Alán régész és felesége Éry Kinga antropológus végezte. Az ásatások leletanyaga a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Régészeti Gyűjteményében található.

Időpont: 2022.05.26. 16 óra

Helyszín: Pannon KözTér, Veszprém, Egyetem utca 10.

Belépés díjtalan.

Kapcsolat: Stumpf-Heizler Judit

[email protected]